Keményebb büntetés, kevesebb bűnözés?
Lehet más a büntetőpolitika
A 2010-es kormányváltást követően a kormányzati kommunikáció egy rendpárti, jó közbiztonság megvalósítására törekvő államról szólt, ahol az egyének biztonságérzetét nem csorbítják a felderítetlenül maradt bűncselekmények, ahol az utcákon és a közterületeken látható és látványos a rendőri jelenlét, és ahol mindenki biztonságban tudhatja személyét és tulajdonát. A rend megteremtésének eszköze a kormány szerint nem más, mint a szigorú és azonnali, represszív szankció, amely kivonja a társadalomból az elkövetőt és alkalmas arra is, hogy a jövőben visszatartsa őt az ismételt elkövetéstől. Ezt a törekvést érzékelhetjük az április közepén hatályba lépő új szabálysértési törvényben is – amely szinte korlátlanul megnyitja az elzárással való szankcionálás lehetőségét –, de méginkább nyilvánvalóvá válik, ha áttekintjük a nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott büntető törvénykönyv tervezetét.
Az önvédelem lehetősége
Az új törvény nemcsak az állam szigorával fenyegeti a bűnözőket, hanem kiszélesíti a jogos védelem alkalmazásának lehetőségét, vagyis lehetővé teszi, hogy ha valaki élete vagy javai ellen törnek, a megtámadott akár a támadónál jóval aránytalanabb fellépéssel is válaszolhasson. Eddig ugyanis nem volt egyértelmű a hazai bíróságok álláspontja ebben a kérdésben, hiszen egyes esetekben, így ha elmebeteg vagy részeg ember támadott meg valakit, a sértettnek nem volt jogszerű módja a védekezésre, mivel elsősorban azt várták el tőle, hogy térjen ki a támadó elől, vagyis passzív magatartással „védekezzen”, mérlegelje a cselekedete következményeit. Valóban, a vagyon elleni támadások rombolják az érintettek közbiztonságba vetett hitét, és egyre több az olyan állampolgár, aki a saját maga – nem feltétlenül jogszerű – eszközeivel próbál védekezni például a betörők, tolvajok ellen. De a szankciók szigorítása sem feltétlenül üdvözítő válasz a bűncselekményekre, ugyanis a kisebb súlyú vagyon elleni jogsértéseknél volna lehetőség más megoldásra is.
Büntető szankciók helyett
A tevékeny megbánás és a jóvátételi munka, tehát a mediáció alkalmazásának kiszélesítése a büntetőügyek területén régi hiányossága a magyar jognak. Pedig az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB számú kerethatározatának 10. cikke értelmében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy ösztönözze a sértett és az elkövető közötti közvetítést, valamint köteles biztosítani azt, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodásokat a büntetőügyekben vegyék figyelembe.
A jóvátételi munka alkalmazása egyes kisebb súlyú jogsértéseknél reális lenne. A bíróság ebben az esetben egy évre elhalasztja a büntetés kiszabását, ha az egy év alatt az elkövető legalább ötven, legfeljebb kétszázötven óra időtartamban állami vagy önkormányzati intézményben (pl. iskola, kórház) jóvátételi munkát végez 50-250 óra időtartamban, majd annak az intézmény vezetője általi igazolása esetén megszűnik a büntethetősége. Ha azonban az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem tudja megfelelően (az intézet vezetőjének aláírásával) igazolni, a bíróság büntetést szab ki.
A jóvátételi munka teljesítését az előkészületben levő új büntető joganyag is tartalmazza, de eszerint mindig állami intézményben vagy közintézményben kerülne sor a végrehajtására, ezért a sértett nem feltétlenül számíthat személyes jóvátételre, az őt közvetlenül ért kár kompenzálására. A közösséget ért sérelmek esetén (tipikusan ilyen a garázdaság, rongálás, akár egy graffiti elhelyezéséből adódóan) viszont hasznos lenne, ha ilyen kártalanítási forma keretein belül állítanák helyre az okozott károkat.
A várható eredmény
A jóvátételi munka bevezetésének különösen a fiatal elkövetők esetében lenne haszna, mert egyes garázda jellegű bűncselekmények, kisebb értékre elkövetett rongálások esetén a fiatalkorúak számára visszatartó erővel bírhat ez a szankció, amely nem jelentene a büntetőper tárgyalásával együttjáró megszégyenülést, és lényegesen olcsóbb és hasznosabb volna a társadalom számára is, mintha börtönbüntetéssel sújtanák a fiatalokat. Ugyanakkor az őket esetlegesen fogadó szervezetekről nem tudható, hogy mennyire készültek fel a fiatal munkavállalók alkalmazására, és azt is figyelembe kell venni, hogy az új közoktatási törvény is kötelezővé teszi – más céllal – az önkéntes munkát az érettségi előtt álló fiataloknak, miközben egyelőre ennek a szervezeti háttere is kidolgozatlan. A jelenlegi, a bűnelkövetésre kizárólag rendészeti és hatósági eszközökkel reagáló büntetőpolitikát figyelembe véve azonban kevés az esély arra, hogy Magyarországon meghonosodjon ez az Európa-szerte elterjedt jó gyakorlat.
This article deliberately presents only one of the many existing points of views of this contorversial subject. Its content is not necessarily representative of its author's personal opinion. Please have a look at Duel Amical's philosophy.
Jót tehet a szigorítás
Jóval több teret enged majd önmagunk és értékeink védelmére az új Büntető Törvénykönyv, amennyiben azt jelenlegi formájában elfogadják. Mind a betörés, mind a személy elleni bűncselekmények során kisebb lesz a hangsúly az arányosság elvén, ez pedig elrettentő erővel bírhat a bűnelkövetők számára.
Magyarországon a 2010-es évek bűnügyi szempontból kellemetlenül indultak. A statisztikák szerint 2010-ben kiugróan magas volt a regisztrált bűnesetek száma, a 2009-es évhez képest több mint 13%-al volt több bűncselekmény hazánkban. Ez az adat is alapot adhatott annak a gondolatnak, hogy valamin változtatni kell. A változtatás módja – az új Btk – azonban némileg megosztotta a szakembereket.
Jogos önvédelem
A jelenleg elérhető dokumentum szerint változás áll majd be a már említett arányosság megítélésében. Mint azt a tervezet nyilvánosságra kerülése után több kriminológus hangsúlyozta, a bűncselekmény során az áldozatokon gyakran kitör a pánik, és nem mérlegelik a védekezés mértékét, ezzel pedig sok esetben arányaiban súlyosabb sérülést okoznak a bűnelkövetőnek. Ezt eddig szigorúan kezelte a magyar igazságszolgáltatás, lévén a védekezés mértékének arányosnak kellett lennie a támadás mértékével. Ez felveti azt a kérdést, hogy mennyire szabad büntetni azokat, akik a tulajdonképpeni elszenvedői voltak a bűnözők akcióinak. Márpedig mindezidáig büntették őket, ha bizonyított ok nélkül túl súlyosan vágtak vissza.
Egy másik aspektust is figyelembe kell ugyanakkor venni. Szakértők szerint félő, hogy az új Btk bevezetésével elterjed a „fegyverkezés” – sokkal többen vesznek majd magukhoz legális, sőt illegális fegyvereket. Ez pedig magával vonhatja az egyes esetek „elfajulását”, mely nyilvánvalóan több kárt okoz egy egyszerű vagyon elleni bűncselekmény esetén is – főleg ha a megtámadott nem fél használni.
Az igazságszolgáltatás munkáját is megkönnyítheti az új Btk. Eddig ugyanis gyakran nehéz volt megállapítani, hogy milyen mértékben veszélyeztette a támadó a megtámadottat, és az esetleges visszavágást is alaposan meg kellett vizsgálni. Ez a bonyolító tényező a múlté lehet, ez pedig jelentősen egyszerűbbé tehetné az ügyészek és ügyvédek életét.
A büntetések visszatartó hatása
Fontos szerepet játszik – mint láthatjuk – az elrettentő erő. Az elképzelés szerint csökkenhet a támadások száma, ha a támadó fél nem érzi tökéletes biztonságban magát. Az áldozatok reakcióját innentől még kevésbé lesz egyszerű megjósolni és talán a bűnelkövetők is kétszer meggondolják, hogy kockáztassák a testi épségüket. Persze felvetődik a kérdés, hogy mi történik egy szerepcsere esetében, mikor már a megtámadott vág vissza életveszélyesen – azonban ha már választani kell, talán azt kellene jobban védenie az igazságszolgáltatásnak, aki önhibáján került bele az egész szituációba.
Megszűnhet az a jelenség is, hogy a tulajdonképpeni áldozatokat hurcolják meg – egy balul elsült önvédelem okán hosszú hónapokig. évekig tarthatott egy eljárás lefolytatása, mialatt a megtámadott élete teljesen felfordul. Ez semmiképp nem helyes – aki önhibáján kívül sodródik bele egy szituációba, ahol az ő életére vagy pénzére törnek, az miért ne védhetné meg magát saját belátása szerint?
A tervek szerint március végén kerül a tervezet a kormány elé. A civil szervezetek március elejéig küldhették el észrevételeiket – ezzel éltek is jó páran közülük. Az Országgyűlés általi megszavazása után egy éves átmeneti időszak után léphet érvénybe az új Btk – a hírek szerint ez jövő nyáron lehet leghamarabb.
This article deliberately presents only one of the many existing points of views of this contorversial subject. Its content is not necessarily representative of its author's personal opinion. Please have a look at Duel Amical's philosophy.
Swipe to see the other side.
Comentarios
Añadir nuevo comentario