Faut-il mettre fin aux courses du dimanche ?

Az Országgyűlés 2014. december 16-án elfogadta a KDNP „szabad vasárnap” névre keresztelt törvényjavaslatát. A kezdeti tiltakozások és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aggályainak ellenére Orbán Viktor felkarolta a KDNP indítványát, így március 15-étől fogva a boltok többsége vasárnaponként zárva lesz. A kisebbik kormánypárt a november 6-án benyújtott javaslatával sokak szerint csak a saját egzisztenciális válságából próbált meg létezését egy ártatlan törvényjavaslattal megerősítve kitörni, ám a FIDESZ felfigyelt a lehetőségre, hogy egy újabb csapást mérjen a multikra. A törvény egyértelmű vesztesei a külföldi tulajdonban lévő nagy üzletláncok lesznek. A frissen elfogadott korlátozások nem vonatkoznak a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletekre, ahol vasárnap a tulajdonos vagy valamelyik családtagja dolgozik. A kormány valószerűtlen optimizmussal vallja, hogy nem lesznek nagy leépítések, azonban azt még Varga Mihály is beismerte, hogy nincsenek becsléseik a zárva tartás hatásairól. Ugyanakkor a Tesco már 13 üzlet bezárását és 500 munkavállaló elküldését is bejelentette januárban a vasárnapi korlátozásra reagálva. A zárva tartás lehetséges pozitív hatásai így egyértelműen eltörpülnek a tragikus munkaerő-piaci és gazdasági következmények mellett.

Külön utakon

A törvényjavaslat szükségszerűségét Rétvári Bence, a KDNP országos alelnöke nyugati példákra hivatkozva próbálta megmagyarázni. Tény, ami tény, Franciaországban, Németországban és Ausztriában is vannak vasárnapi nyitva tartást korlátozó intézkedések, azonban a tendencia a korlátozások lebontása és nem a megerősítésük felé mutat. A silány európai gazdasági növekedés miatt a francia kormány például az eddig ötről évi 12-re növelné azon vasárnapok számát, amelyeken engedélyezik az üzletek nyitva tartását. Ugyancsak a munkahelyteremtés tűnik a legfontosabbnak Bécsben, ahol a Bécsi Gazdasági Kamara felmérése szerint a válaszadók 72,6 százaléka egyértelműen támogatná a vasárnapi nyitva tartás újbóli engedélyezését. Horvátországban a vasárnapi nyitva tartás korlátozását 2008-ban vezették be, melynek hatására egy év alatt 15 százalékkal zuhant a kiskereskedelmi forgalom és 2800 embert bocsájtottak el. Nem meglepő, hogy egy évvel később eltörölték a rendeletet…

250 milliárd forint, 50 ezer munkahely

Várhatóan 250 milliárd forint hiányzik majd a költségvetésből a boltok vasárnapi zárva tartása miatt, fogalmazott Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke. A korlátozás komoly forgalomcsökkenéssel jár majd, így kevesebb bevétel fog áfából befolyni a költségvetésbe. Míg az iparban mindössze 5 százalékos az áfa, a kereskedelemben használt 27 százalékos kulcs óriási különbséget jelent forgalomcsökkenés esetén. A boltbezárásokban nem lesz győztes. „Vesztesek a vállalkozók, mert be kell zárniuk vasárnap, vesztesek a munkavállalók is, mert veszélybe került a munkahelyük, de vesztes a lakosság is, mert korlátozzák őket abban, hogy mikor vásárolhatnak”, mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára az Origónak. A boltbezárás emellett torzítja a piacot és áremelésekhez vezethet, ráadásul könnyen lehet, hogy a vasárnapi zárva tartást hosszabb nyitva tartással ellensúlyozzák majd az üzletek. Mindeközben Bartha Attila, a Central European University (CEU) közgazdásza arra hívta fel a figyelmet a brit Financial Timesban, hogy a korlátozás bevezetésének nem csak közvetlen hatása lesz, amely kiterjed majd a foglalkoztatottságra és a bevételekre, hanem közvetett hatása is, ami tovább árthat a hazánkban amúgy is elég negatív befektetői hangulatnak is. Továbbá a szakszervezetek becslései szerint akár 50 ezer munkahely megszűnésével is számolhatunk a korlátozások miatt, a Baumax például már be is jelentette, hogy kivonul Magyarországról.

Az önkényuralom kora

A „szabad vasárnap” iróniája az, hogy pont az egyéni szabadságjogainkat korlátozza. Ezentúl nem akkor megyünk vásárolni, amikor akarunk, vagy amikor szükségünk van rá, hanem akkor, amikor a kormány azt jónak látja. Ők majd eldöntik helyettünk, hogy nekünk mi a jó. Elvégre is, kinek kell a szabad akarat? A kormány egyáltalán nem kíváncsi a véleményünkre, ezt jól mutatja az is, hogy 2012 óta jelentősen megnehezítették a népszavazások kezdeményezését. A Nemzeti Választási Iroda a napokban utsította el a Demján Sándor által január 20-án a zárva tartással kapcsolatosan benyújtott népszavazási kérdéseinek aláírásgyűjtő íveit. Így tehát meglehetősen valószínűtlennek tűnik, hogy az egész népességet érintő és megosztó kérdésben az állampolgárok maguk döntsenek az ügyben. A kormányt hidegen hagyja népének sorsa, ahogy Kovács Zoltán kormányszóvivő is mondta: „Nem a kormány feladata, hogy számításokat végezzen arról, hogy hány nagy boltnak kell költöznie, vagy, hogy hány embert fognak kirúgni a szabályozás miatt. Ezt majd az érintettek kiszámolják.”

Számos külföldi tanulmány bizonyítja a vasárnapi zárva tartás negatív hatását a foglalkoztatási adatokra. Az elbocsájtások ráadásul pont az alacsony képzettségű, legkiszolgáltatottabb réteget veszélyeztetnék Magyarországon, amelynek munkanélkülisége az egész régió egyik legsúlyosabb problémája. Akik eddig éhbérért dolgoztak a hipermarketekben vasárnaponként is, azok ezentúl könnyen lehet, hogy már a hét egyik napján sem kényszerülnek majd a pénztár mögé ülni… Ráadásul a vasárnapi munkatilalommal az alkalmazottak elesnek az 50 százalékos vasárnapi pótléktól is, ami jelenleg komoly többletkereseti lehetőség. Az UNICEF legfrissebb statisztikái szerint Magyarországon a gyermekszegénység mértéke 2012-re elérte a 22,7 százalékot, azaz minden negyedik gyermek szegény és minden tízedik gyermek éhezik. Szép dolog a kormánytól, hogy védeni próbálja az alkalmazottak érdekeit és igyekszik szabaddá tenni a vasárnapokat, de valamikor a lakbérre és az ételre is meg kell teremteni a pénzt.