Faut-il mettre fin aux courses du dimanche ?

4203
47%
53%
La loi limitant l’ouverture des magasins le dimanche, adoptée en décembre 2014 a de nouveau enflammé le débat en Hongrie.

Passez un paisible, joyeux dimanche!

Translator
23/01/2015 - 18:15
Le commerce est incontestablement le secteur-clé de l’économie nationale; mais le temps est venu de revendiquer l’inviolabilité du dimanche libre, et de restreindre la société de consommation égocentrique.

Le Parti populaire démocrate-chrétien (KDNP) a déposé le 6 novembre 2014 son projet de loi relatif à l’ouverture des magasins, qui a déjà été promulguée en fin d’année. L’Assemblée nationale pense que la situation des salariés devrait être améliorée, en encadrant le commerce d’une manière rationnelle.  Les législateurs souhaitent protéger les droits de ces derniers, en assurant un temps de repos suffisant, leur donnant ainsi la possibilité de conserver leur santé physique et morale. On ne peut pas laisser une liberté illimitée aux intérêts commerciaux s’ils nuisent à la protection de la famille, la pierre angulaire de la société hongroise. En même temps, il faut bien sûr tenter de maintenir un équilibre qui tient compte des intérêts des acteurs de l’économie. Si on considère les proportions, un dimanche calme contre six jours de travail est une assez bonne affaire pour les affaires. De plus, les avantages de l’introduction du dimanche libre ne peuvent pas être remis en question. Issu de notre culture européenne et de nos traditions chrétiennes, le dimanche est avant tout le jour du repos, de la pratique religieuse et de la famille.

Des exemples occidentaux

Dans plusieurs pays au sein de l’Union européenne, il existe des lois interdisant ou limitant l’ouverture des magasins le dimanche. Bence Rétvári, le secrétaire d’État parlementaire de la Ministère des Ressources Humaines,  l’a souligné : la Hongrie demande seulement aux grandes chaînes de magasins d’accepter chez soi les lois déjà respectées en Autriche, en Allemagne, en Italie ou même en France. Dans ces pays, c’est la loi qui oblige les magasins à fermer le dimanche. Prenons les Français comme exemple! Pour la majorité d’entre eux, travailler le dimanche est un sujet tabou. Les gérants des petits magasins sont eux aussi contre la semaine de travail de sept jours, par peur que leur positionnement dans la concurrence se détériore en étant confronté aux grandes chaînes commerciales. Et ceux qui violent cette loi, qui est en vigueur depuis un siècle déjà, doivent payer une amende. Ikea, le grand distributeur de meubles a dû payer plus de 460 000 euros (à peu près 120 millions de forints), car ses magasins étaient ouverts aux clients même le dernier jour de la semaine.

Un pas en avant raisonnable

En Hongrie il y avait un système d’ouverture libre depuis le début des années 1990, l’ouverture des magasins n’étant limitée que pendant les jours fériés. Les décideurs trouvent que la limitation de l’ouverture des magasins le dimanche ne cause pas des difficultés économiques infranchissables. De plus, la loi comprend des exceptions. Les petits commerces familiaux peuvent eux rester ouverts le dimanche, ainsi que les jours fériés. De plus, la limitation ne s’applique pas aux stations-services, aux pharmacies, aux bureaux de tabac, aux marchands de journaux, aux fleuristes et aux boulangeries. Mis à part ça, il y aura aussi des exceptions dans les communes touristiques.

Des craintes non fondées

Une partie considérable des salariés travaillant dans le commerce ont soutenu le projet de loi, et un accord a aussi été passé avec les syndicats. En dépit de cela, la société hongroise reste divisée concernant cette question. L’un des principaux arguments des opposants pour la fermeture des magasins est, qu’à cause de cette mesure, les employés dans le commerce seront privés des rémunérations supplémentaires du dimanche. Par conséquent, leurs revenus diminueront, et des réductions d’effectif peuvent également avoir lieu. Néanmoins, ces arguments ne sont pas forcément fondés. Parmi les chaînes d’alimentation étant des propriétés hongroises, les trois plus importantes, CBA, Coop et Reál sont pour limiter l’ouverture. Selon ces dernières, l’ouverture prolongée de six jours suffira aux acheteurs pour acquérir les produits dont ils ont besoin. Il est également intéressant de réaliser que pour les acheteurs la mesure nécessite qu’une petite anticipation, alors que pour les travailleurs, elle garantit au moins un jour de repos certain. Et cela n’est pas un facteur à négliger lorsqu’on prend en considération que travailler le dimanche n’est pas dans la plupart des cas le choix personnel des employés. En effet, il est souvent imposé par l’employeur, et parfois sans aucune rémunération supplémentaire.

D’autres soulèvent comme argument que les courses du dimanche sont également un programme de famille, donc il ne faudrait pas les empêcher. Mais les mères assises derrière la caisse sont-elles du même avis ? Sándor Demján, grand entrepreneur qui soutient le camp des opposants, a protesté plusieurs fois contre l’idée démocrate-chrétienne. Il a aussi remarqué que c’est selon une tradition chrétienne que le dimanche est „le jour du marché”. Quant à la popularité des centres commerciaux, elle se fonde sur des sentiments nostalgiques, puisque le magasin Skála a  largement contribué à ce que la Hongrie mérite le nom de „ baraque la plus gaie” pendant le communisme. La nostalgie est belle chose ; mais si on veut à tout prix réactiver nos souvenirs le dimanche, les musées semblent être un lieu plus convenable. La société hongroise s’est vraiment accoutumée à voir les magasins ouverts le dimanche. Mais, en même temps, à l’ère du XXIe siècle il faut accepter les décisions servant les intérêts de la société ; même si à cause d’elles, certains seront obligés de changer leur chère routine journalière.

Cet article présente intentionnellement un seul parmi les différents points de vue existant sur cet enjeu. Son contenu ne reflète pas nécessairement l'opinion personnelle de l'auteur. Je vous invite à prendre connaissance de la philisophie de Duel Amical.

Szomorú vasárnap

Auteur
30/01/2015 - 10:05
A kormány legújabb unortodox gazdaságpolitikai rendelkezése, a vasárnapi nyitva tartás korlátozása nagy vihart kavart a közéletben. Az eddigiekhez hasonlóan ez az elhamarkodott intézkedés sem kecsegtet túl sok jóval, mindössze leépítéseket várhatunk tőle a kereskedelmi szektorban.

Az Országgyűlés 2014. december 16-án elfogadta a KDNP „szabad vasárnap” névre keresztelt törvényjavaslatát. A kezdeti tiltakozások és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aggályainak ellenére Orbán Viktor felkarolta a KDNP indítványát, így március 15-étől fogva a boltok többsége vasárnaponként zárva lesz. A kisebbik kormánypárt a november 6-án benyújtott javaslatával sokak szerint csak a saját egzisztenciális válságából próbált meg létezését egy ártatlan törvényjavaslattal megerősítve kitörni, ám a FIDESZ felfigyelt a lehetőségre, hogy egy újabb csapást mérjen a multikra. A törvény egyértelmű vesztesei a külföldi tulajdonban lévő nagy üzletláncok lesznek. A frissen elfogadott korlátozások nem vonatkoznak a 200 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletekre, ahol vasárnap a tulajdonos vagy valamelyik családtagja dolgozik. A kormány valószerűtlen optimizmussal vallja, hogy nem lesznek nagy leépítések, azonban azt még Varga Mihály is beismerte, hogy nincsenek becsléseik a zárva tartás hatásairól. Ugyanakkor a Tesco már 13 üzlet bezárását és 500 munkavállaló elküldését is bejelentette januárban a vasárnapi korlátozásra reagálva. A zárva tartás lehetséges pozitív hatásai így egyértelműen eltörpülnek a tragikus munkaerő-piaci és gazdasági következmények mellett.

Külön utakon

A törvényjavaslat szükségszerűségét Rétvári Bence, a KDNP országos alelnöke nyugati példákra hivatkozva próbálta megmagyarázni. Tény, ami tény, Franciaországban, Németországban és Ausztriában is vannak vasárnapi nyitva tartást korlátozó intézkedések, azonban a tendencia a korlátozások lebontása és nem a megerősítésük felé mutat. A silány európai gazdasági növekedés miatt a francia kormány például az eddig ötről évi 12-re növelné azon vasárnapok számát, amelyeken engedélyezik az üzletek nyitva tartását. Ugyancsak a munkahelyteremtés tűnik a legfontosabbnak Bécsben, ahol a Bécsi Gazdasági Kamara felmérése szerint a válaszadók 72,6 százaléka egyértelműen támogatná a vasárnapi nyitva tartás újbóli engedélyezését. Horvátországban a vasárnapi nyitva tartás korlátozását 2008-ban vezették be, melynek hatására egy év alatt 15 százalékkal zuhant a kiskereskedelmi forgalom és 2800 embert bocsájtottak el. Nem meglepő, hogy egy évvel később eltörölték a rendeletet…

250 milliárd forint, 50 ezer munkahely

Várhatóan 250 milliárd forint hiányzik majd a költségvetésből a boltok vasárnapi zárva tartása miatt, fogalmazott Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke. A korlátozás komoly forgalomcsökkenéssel jár majd, így kevesebb bevétel fog áfából befolyni a költségvetésbe. Míg az iparban mindössze 5 százalékos az áfa, a kereskedelemben használt 27 százalékos kulcs óriási különbséget jelent forgalomcsökkenés esetén. A boltbezárásokban nem lesz győztes. „Vesztesek a vállalkozók, mert be kell zárniuk vasárnap, vesztesek a munkavállalók is, mert veszélybe került a munkahelyük, de vesztes a lakosság is, mert korlátozzák őket abban, hogy mikor vásárolhatnak”, mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára az Origónak. A boltbezárás emellett torzítja a piacot és áremelésekhez vezethet, ráadásul könnyen lehet, hogy a vasárnapi zárva tartást hosszabb nyitva tartással ellensúlyozzák majd az üzletek. Mindeközben Bartha Attila, a Central European University (CEU) közgazdásza arra hívta fel a figyelmet a brit Financial Timesban, hogy a korlátozás bevezetésének nem csak közvetlen hatása lesz, amely kiterjed majd a foglalkoztatottságra és a bevételekre, hanem közvetett hatása is, ami tovább árthat a hazánkban amúgy is elég negatív befektetői hangulatnak is. Továbbá a szakszervezetek becslései szerint akár 50 ezer munkahely megszűnésével is számolhatunk a korlátozások miatt, a Baumax például már be is jelentette, hogy kivonul Magyarországról.

Az önkényuralom kora

A „szabad vasárnap” iróniája az, hogy pont az egyéni szabadságjogainkat korlátozza. Ezentúl nem akkor megyünk vásárolni, amikor akarunk, vagy amikor szükségünk van rá, hanem akkor, amikor a kormány azt jónak látja. Ők majd eldöntik helyettünk, hogy nekünk mi a jó. Elvégre is, kinek kell a szabad akarat? A kormány egyáltalán nem kíváncsi a véleményünkre, ezt jól mutatja az is, hogy 2012 óta jelentősen megnehezítették a népszavazások kezdeményezését. A Nemzeti Választási Iroda a napokban utsította el a Demján Sándor által január 20-án a zárva tartással kapcsolatosan benyújtott népszavazási kérdéseinek aláírásgyűjtő íveit. Így tehát meglehetősen valószínűtlennek tűnik, hogy az egész népességet érintő és megosztó kérdésben az állampolgárok maguk döntsenek az ügyben. A kormányt hidegen hagyja népének sorsa, ahogy Kovács Zoltán kormányszóvivő is mondta: „Nem a kormány feladata, hogy számításokat végezzen arról, hogy hány nagy boltnak kell költöznie, vagy, hogy hány embert fognak kirúgni a szabályozás miatt. Ezt majd az érintettek kiszámolják.”

Számos külföldi tanulmány bizonyítja a vasárnapi zárva tartás negatív hatását a foglalkoztatási adatokra. Az elbocsájtások ráadásul pont az alacsony képzettségű, legkiszolgáltatottabb réteget veszélyeztetnék Magyarországon, amelynek munkanélkülisége az egész régió egyik legsúlyosabb problémája. Akik eddig éhbérért dolgoztak a hipermarketekben vasárnaponként is, azok ezentúl könnyen lehet, hogy már a hét egyik napján sem kényszerülnek majd a pénztár mögé ülni… Ráadásul a vasárnapi munkatilalommal az alkalmazottak elesnek az 50 százalékos vasárnapi pótléktól is, ami jelenleg komoly többletkereseti lehetőség. Az UNICEF legfrissebb statisztikái szerint Magyarországon a gyermekszegénység mértéke 2012-re elérte a 22,7 százalékot, azaz minden negyedik gyermek szegény és minden tízedik gyermek éhezik. Szép dolog a kormánytól, hogy védeni próbálja az alkalmazottak érdekeit és igyekszik szabaddá tenni a vasárnapokat, de valamikor a lakbérre és az ételre is meg kell teremteni a pénzt.

Cet article présente intentionnellement un seul parmi les différents points de vue existant sur cet enjeu. Son contenu ne reflète pas nécessairement l'opinion personnelle de l'auteur. Je vous invite à prendre connaissance de la philisophie de Duel Amical.

Swipe to see the other side.

The state of the votes

47%
53%

Commentaires

Ajouter un commentaire