Magyarország: köztársaság?

2241

46%

54%

Source

A kormánypártok egyik, az állampolgárok számára leginkább érzékelhető tevékenysége volt, hogy számos közintézményt, hivatalt átneveztek. Az átnevezési láz az ország megnevezésére is kiterjedt: 2012. január 1-jétől Magyar Köztársaság helyett Magyarország lett az állam hivatalos neve.

A név kötelez?

Autor

Fürjész Judit

11/03/2012 - 01:56

Nomen est omen. A név kötelez. A név intő jel. A név végzet. Az új alaptörvény értelmében az ország hivatalos elnevezése január 1-jétől Magyar Köztársaságról Magyarországra változott.

Amikor 1989. október 23-án a Magyar Népköztársaságból Magyar Köztársaság lett, a változás nem csak három betűt jelentett: egy egész korszaknak lett vége, az ország politikai, gazdasági, és szociális felépítése alapjaiban változott meg. A köztársaság (res publica, latin eredetű szó, jelentése: közös dolog) eszméje a zsarnokság feletti győzelmet jelentette, a közérdek, a közös dolgok feletti közös rendelkezés lehetőségét teremtette meg. A köztársaság államformaként való megvalósulása sokféle lehet. Modern értelmezésben a köztársaság és a demokrácia ikerfogalmakká váltak, csak együtt lehetnek érvényesek. A demokrácia azt jelenti, hogy minden állampolgár egyenlő jogokkal rendelkezik, melyeket szabadon gyakorolhat, ehhez pedig a köztársaság ad keretet, amely meghatározza az állam kiegyensúlyozott és kontrolált vezetését.

Agymosás vs. józan ész

Úgy tűnik, hogy a kormányt valamiféle különös rögeszme fűzi a nevek változtatásához. Először jött a terek, utcák, hidak, aztán a közintézmények és a közhivatalok átnevezése, majd lassan elérkeztek a legmagasabb szintekig: az alkotmányig és az államformáig. A minta ismerős: a totalitárius államok szoktak ilyen eszközökhöz folyamodni. De mire jó ez, miért van szüksége a kormánynak ezekre a változtatásokra? Azt hirdetik, hogy új korszak kezdődött. Valóban. A lassú, de biztos dekadencia korszaka. A tömegek kiszipolyozása. A jogok csorbítása. A nemzetközi kötelékek felégetése. A kormányt csak egy cél hajtja: változtatni. Változtatni viszont nem csak rombolással lehet. Múlt nélkül nincs jövő. A névváltoztatási politika csak arra jó, hogy elvonja a figyelmet és az energiát más, sokkal égetőbb kérdésekről: a nyugdíjak eltörléséről, az egyetemek bezárásáról, a bíróságok és a médiák függetlenségének elvesztéséről, az árak, az adók és a hitelek emelkedéséről.

Praktikus oldal

A kormány névváltoztatási hadjáratának technikai következményei is vannak: a Magyar Köztársaság kifejezést egyesével törölni kellett több törvényből, valamint le kellett cserélni az országhatáron felállított országnévtáblákat. Szám szerint, több mint 500 törvényt kellett módosítani és több mint 70 új táblát állítani. Egy ilyen megszorításokkal teli időszakban, amikor az állampolgárok mindennapi megélhetését fenyegeti veszély, teljesen értelmetlen az ország emberi és pénzügyi erőforrásait egy ilyen showra pazarolni. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos tények továbbra is tisztázatlanok maradtak. A köztársasági elnök például köztársaság nélkül maradt, a bűnözőket pedig egy nem létező állam nevében ítélik el vagy mentik fel (a magyar bírósági eljárások során az ítélet kihirdetése így kezdődik: „A Magyar Köztársaság nevében…”).

Összességében, a mai magyar helyzetet elnézve, jobb is, hogy az ország nevében nem szerepel a köztársasági eszme. Egy ország csak akkor viselheti ezt a nevet, ha alkotmányos berendezkedése a demokrácián alapszik. Csak dicséret illeti a kormányt, mert ezzel a névváltoztatással őszintén vállalta, hogy véget vetett a demokráciának Magyarországon: nomen est omen.

This article deliberately presents only one of the many existing points of views of this contorversial subject. Its content is not necessarily representative of its author's personal opinion. Please have a look at Duel Amical's philosophy.

This article convinced me.

Visszatérés az ezeréves jogfolytonossághoz

Autor

K. B.

11/03/2012 - 01:56

A névváltoztatás erősebb alapot nyújt a nemzeti identitás újraértelmezéséhez. A magyar államot visszairányítja jogfejlődésének ösvényére. Az ország ettől függetlenül, a félelmekkel ellentétben, köztársaság marad.

Az ország hivatalos nevének megváltoztatása, mint téma, egyre többször kerül elő ellenzéki tüntetéseken. A diktatúrát vizionáló baloldal a „Köztársaság” szó eltüntetésére, mint az önkényuralom kiépítésének elsődleges bizonyítékára tekint. Egyre több ellenzéki szónok választja jelszavának: „Lesz még Magyarországból köztársaság!”

Az ellenzék azonban téved: Magyarország köztársaság maradt, amire a legerősebb bizonyíték, hogy az Alaptörvény szerint: Magyarország államformája köztársaság. Az egész magyar államszerkezet is köztársasági alapokon fekszik, hiszen nem találunk jogilag kiváltságos osztályokat és az állam vezetőit is a nép választja. Formailag Magyarország mindenképpen köztársaságnak számít.

Visszatérés az ezeréves jogfolytonossághoz

Az új Alaptörvény egyik, a preambulumban is deklarált feladata az volt, hogy visszaállítsa a jogfolytonosságot, amely 1944-ben, a német megszállással és a nyilas hatalomátvétellel megszakadt. Az 1949-es kommunista alkotmány, amely egészen 2012-ig hatályban volt így nehezen illeszthető be a magyar jogfejlődés ezer évébe.

A Magyarország elnevezés is ezt a logikát követi a maga politikai semlegességével és érzelmi többletével. Ha vissza akar térni a kormány a jogfolytonossághoz ez a legmegfelelőbb megoldás. Magyarország 1945 előtt Magyar Királyságként létezett csaknem ezer éven keresztül (kisebb megszakításokkal, de erről majd később). Mivel a király személyének a kérdése már a két világháború között is komoly vitákat okozott a királysághoz való visszatérés nem számít komoly alternatívának, amelyet csak néhány szélsőjobboldali csoport illetve konzervatív értelmiségiek nagyon kis csoportja támogat jelenleg. Ezenkívül valószínűleg problémákat okozna a szomszédos államokkal is a monarchia bevezetése, amelyre sokan, például Szlovákia, a „régi magyar birodalom” visszaállítására tett kísérletként tekintenének.

A magyar jogfolytonosságot így a Szent Korona, az első magyar király koronája jelképezi. Egy köztársaságban, a baloldal szerint, nem lenne helye egy monarchikus jelképnek, azonban ez nem teljesen igaz. A Szent Korona egy jelkép, aminek nincs gyakorlati hatalma, viszont az emberek jobban tudnak vele azonosulni, mint a baloldal köztársasági ideáljával.

A köztársasági hagyomány hiánya

A köztársasági „hagyományok” vagy „értékek”, amelyről a baloldal beszél, Magyarországon nem léteznek. Franciaországban vagy akár az Egyesült Államokban mélyen gyökerezik a republikánus, köztársasági gondolkodás: egyfajta államalapító és értékadó szerepet kap a köztársaság fogalma. Magyarországon azonban ez hiányzik.

Hivatalosan a mai a harmadik köztársaság Magyarországon. Az első köztársaság tényét sokan vitatják. Legtöbben az 1918-as „népköztársaságra” teszik az első köztársaság jelzőjét. Több jobboldali történész is szkeptikus ezzel kapcsolatban. Sokan az 1849-es trónfosztásban illetve az 1956-os forradalomban is köztársasági kísérleteket látnak. A második köztársaság az 1945 illetve 1949 közötti időszakra esik (ez nem képez történelmi vitát).

Akárhogy is ezek a kísérletek nagyrészt csúfos kudarcot vallottak. Az 1918-as népköztársaságot kommunista terror váltotta fel pár hónap után; az 1945-ös köztársaság pedig leginkább arról emlékezetes, hogy előkészítette a kommunisták újbóli hatalomra jutását szovjet segítséggel. A köztársasági eszme gyakorlatilag sohasem volt diadalmas Magyarországon, sőt általában rossz történelmi emlékek párosulnak hozzá.

Az 1989-es harmadik köztársaság kikiáltását sem sikerült igazán jelképes erővel megtölteni. A rendszerváltoztatás nagy döntéseit az kommunisták és az ellenzéki pártok hozták meg. A folyamatba az 1990-es választásokig nem volt igazán beleszólása a népnek. Kevés szimbolikus pillanat köthető a rendszerváltás folyamatához (talán Nagy Imre a mártír miniszterelnök újratemetése volt a legemlékezetesebb) és ezeket is sokszor áthatják az aktuálpolitikai viták.

A nemzeti identitás értéke

A Magyarország elnevezés tehát sokkal jobban illeszkedik egy új és modern magyar nemzeti identitás kialakításába. A kommunizmus nemzettagadása és a szélsőjobboldali hatások nem tették lehetővé, hogy egy konszolidált magyar nemzettudat teremtődjék meg. A baloldal, nem csak Magyarországon, tagadja ennek a szükségességét. Nacionalizmust kiáltanak, ha valaki a nemzeti identitásról beszél. Azonban elmennek a tény mellett, hogy egy közösség működésének elengedhetetlen része a közös identitás kialakulása. Nem lehet mindent a gazdaságra alapozni.

Az ország hivatalos nevének megváltoztatása is a nemzeti identitásképzés kísérletének eleme. Visszanyúlni az ezeréves hagyományokhoz szimbolikus lépésekkel. Bármelyik nyugati-európai demokratikus államban kialakult egyfajta egészséges nemzettudat, amely tagadja a nacionalista gyűlölködést és a baloldali értéksemlegesség és relativizmus mítoszát. Magyarország új hivatalos neve jobban tükrözi a magyar hagyományokat és biztos alapot nyújt a magyar nemzeti identitás újraértelmezéséhez.