Vita a Paksi Atomerőmű bővítése körül

Két új paksi atomerőműblokk megépítéséről írt alá megállapodást 2014. január 14-én Moszkvában Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke. A találkozón jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő is. Sokan gondolhatják úgy, hogy Magyarország az oroszokkal csak hátrányos üzletet köthet. Úgy tűnik azonban, hogy ez is csak egy tabu volt a sok közül, amelyet az Orbán-kormány sikeresen ismételten sikeresen döntött le. A dolgok mélyére nézve ugyanis kiderül, a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló megállapodás kifejezetten előnyös hazánknak.

Hiteles hitel

Az oroszok 10 milliárd eurót adnak kölcsön. Ez az igen jelentős összeg a beruházás komolyságát mutatja. A kamatok és a harminc éves futamidő azonban határozottan kedvező. A kormány nem mond ellent eddigi államadósság-csökkentő gazdaságpolitikájának, mert a hitelt nem egy összegben veszi fel a magyar állam, hanem a beruházás ütemezésétől függően, részletekben. A kölcsön felvételei nem hasonlíthatók egy IMF-hitelhez. Az orosz állam csak kamatokat kér, s semmilyen megszorító intézkedést nem kíván Magyarországra erőltetni a hitelért cserébe. Ráadásul ezt a 10 milliárdot az állam nem a költségvetési lyukak betömködésére, vagy a látszati társadalmi jólét fenntartására herdálja el, hanem az ország hosszú távú stratégia érdekeit szolgáló beruházásra költi.

Ne maradjunk villany nélkül

A 2030-as években sorra lekapcsolásra kerül majd a paksi erőmű négy blokkja, amelyek élettartamát már így is húsz-húsz évvel meghosszabbították. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi lesz ezután? Sötétség borul az országra? Vagy az energiaimport növekedésével az árak az egekbe szöknek? Felesleges lenne ilyen baljós szcenáriót vállalni, hiszen a probléma egyszerűen kiküszöbölhető. Elegendő a bezárandó blokkok helyére újakat kell építeni.

Bármennyire is csábítónak hangzik a megújuló energia, az atomerőművek még minding alaperőműveként szolgálnak az egész világon. Pakson jelenleg Magyarország energiaszükségletének 40%-át állítják elő. Az atomerőmű elvesztése nemcsak a lakossági áramfogyasztókat, hanem az egész gazdaságot is rendkívül hátrányosan érintené. Hazánk külföldtől való energiafüggősége tehát pont akkor növekedne, ha ezt a 40%-ot nyugati, vagy keleti országoktól kellene beszereznie, mert itthon nem lenne képes megtermelni.

Paks bővítése a garancia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntarthatóságára is. Az ellenzék szerint csak az energiaárak növelésével térülhet meg a beruházás. Már megint elfelejtik, hogy egy állam nem úgy működik, mint egy gazdasági társaság. A Paksra költött hitel visszafizetésére az állam több helyről biztosíthat forrást. A visszafizetendő hitelnek és kamatainak tehát nem feltétlen kell megjelenni az energiaárakban. Mivel a paksi atomerőmű bővítésével biztosítottabbá válik a gazdaság helyzete, a kormány a költségvetésben az energiaárak növelése nélkül is garantálni tudja a visszafizetést.

Az oroszok már Pakson vannak

„Az oroszok – ha még nem is a spájzban, de már Pakson vannak” – gúnyolódnak néhányan. Csak azt felejtik el, hogy az elmúlt évtizedekben is ugyanúgy ott voltak. A Paksi atomerőmű egy 1966-ban aláírt és a mai napig érvényben lévő, orosz-magyar államközi szerződés keretén belül üzemel. Az erőmű meglévő négy blokkja orosz technológia felhasználásával épült, logikus, hogy a bővítésre is erre a technikára specializálódott céget bízunk meg.

Szergej Kirijenk, az az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója a Napi Gazdaságnak elmondta, a Roszatomnak jelenleg húsz külföldi atomrektor építésére van megbízása, de tárgyalásokat folytat még mintegy negyven további energiablokkról és reményei szerint ezek közül legalább minden második a szerződéskötésig is eljut. Magyarország tehát nyugodt lehet a kivitelezés sikerét illetően, hiszen a világ egyik legjelentősebb atomenergetikai vállalata dolgozik majd Pakson. Az oroszok pedig jól járnak, mert továbbra is saját cégük végezheti a beruházást.

Mesterházy is a támogatásáról biztosított

„Az MSZP kiemelten támogatja az atomerőmű bővítését és az üzemidő hosszabbítását.” Ezt az MSZP jelenlegi miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila még 2010. február 26-án jelentette be. Bajnai Gordon pedig úgy fogalmazott, „Paks a záloga annak, hogy Magyarországon olcsó legyen az energia”.

Bár a fenti két kijelentések után talán nem is kellene tovább firtatni az ellenzéki kritikák hitelességét, egy dolgot még fontos megjegyezni. Azok, akik most meglepődve értesülnek a megkötött üzletről, elfelejtik, hogy a megállapodásról a kormány az Országgyűlés jóváhagyásával tárgyalt, és az aláírt nemzetközi szerződést is még egyszer hitelesítenie kell a honatyáknak, hogy érvénybe léphessen.

Mindezek után a Paks bővítéséről szóló megállapodást illetően egy dolog lehet csak furcsa a hajdani kormányzásukra még emlékező, jelenlegi baloldali ellenzéknek: az, hogy sikeres és racionális. Azt meg csak elnézzük a magyar miniszterelnöknek és az orosz államfőnek, hogy atomtárgyalásukat nem közvetítette élőben a televízió. De talán a tét is nagyobb volt itt, mint egy Korda Gyuri-féle póker-partyn.